A NATO összekötő irodát tervez nyitni Japánban, az elsőt Ázsiában, amivel célja, hogy megkönnyítse a régiós partnereivel való konzultációkat – írja a Reuters a Nikkei Asiára hivatkozva.
Partnerségi megállapodás keretei között átadja a Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában meglévő bérbeadási, tőkepiaci, értékbecslési, munkakörnyezet tanácsadási, illetve projektmenedzsment üzletágát a JLL (Jones Lang LaSalle) az iO Partnersnek – jelentette be ma közösen a két cég. Az iO Partners az ingatlanszolgáltatások integrált skáláját teszi hozzáférhetővé ezeken a piacokon, az eddigiektől eltérő üzleti modellben. A JLL megtartja a létesítménygazdálkodási (IFM) üzletágát, hogy továbbra is közvetlenül nyújtsa ezen szolgáltatását ügyfelei számára.
A NATO-tagországok egyetértenek abban, hogy történelmi hiba lenne, és mélyreható következményekkel járna, ha Kína katonailag támogatná Oroszországot az ukrajnai háborúban - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán, a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Noha tavaly a várt források kevesebb mint 60 százaléka érkezett meg az Európai Uniótól a magyar költségvetésbe, a 2023-as tervezetben sem számol sok brüsszeli kifizetéssel. A tavaly nyári előirányzatot alig módosították felfelé, pedig már torlódnak a magyar források, és az Európai Bizottsággal is sikerült egy részmegállapodásra jutni. Ráadásul a befizetéseknél jelentősebb emelkedésre számít a kormány.
Csapdává vált az Erasmus+ és a Horizont programok uniós kötelezettségvállalási tilalma: bár az Európai Tanács végrehajtási határozata külön pontba vette az egyetemeket és kutatóintézeteket sújtó felfüggesztést, de az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban tett vállalások maradéktalan végrehajtásával együtt tárgyalná csak a feloldást. Vagyis márciusig meg kellene oldani a hétéves költségvetés forrásainak lehívásához szükséges 17 féle közbeszerzési és átláthatósági feltételt, köztük a vagyonkezelő alapítványok ügyét is.. A másik csapda, hogy arra nincs érdemi lehetősége a magyar félnek, hogy - még ha tudná is finanszírozni - működtesse ezeket a helyettesítő programokat. Egy másik szálon pedig még tényleges forrásvesztéssel is végződhet a magyar fél ellenállása.
Miután december 22-én aláírta az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokat rögzítő Partnerségi Megállapodást és a magyar Operatív Programokat is jóváhagyta, elindult egy értelmezési vita arról, hogy végülis milyen feljogosító feltételek miatt mekkora összegű források vannak blokkolva Magyarország felé. Ebben teszünk rendet az alábbi cikkünkkel, gyakorlatilag megismételve a magyar sajtóban elsőként megjelent és pontosnak bizonyuló értesüléseink lényegét.
Az Európai Bizottság szerdai döntésében jelzett ún. horizontális ügyek „három kohéziós program több konkrét célkitűzésére vannak hatással, amelyek főként a felsőoktatást és a kutatást támogató tevékenységekkel, valamint egyes oktatással (pedagógiai anyagok, tanárképzés) és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekkel vannak összefüggésben”, de „nem érintik a pedagógusbérek támogatását” – jelezte a Portfolio-nak küldött válaszában az Európai Bizottság sajtószolgálata. Teljesen más forrásból úgy értesültünk, hogy a három horizontális ügyünk összesen 2,5-3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk blokkolását jelenti a 6,3 milliárd eurónyi felfüggesztett forráson felül mindaddig, amíg a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, és ezek közül messze a legnagyobb blokkolt összeg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli vitához kapcsolódik.
Az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött - a helyreállítási tervhez és a jogállamisági feltételrendszerhez kötődő, 2021-2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó, partnerségi megállapodást - tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap gratulált Hszi Csin-ping kínai elnöknek, aki megszerezte harmadik mandátumát is. Putyin azt mondta, várakozással tekint a két ország közötti "átfogó partnerség" továbbfejlesztése felé - írja a Reuters.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a Bloombergnek adott nyilatkozatában mérsékelte a várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy mikorra sikerülhet megállapodásra jutnia a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) az uniós pénzekről.
Mindössze négy technikai-tartalmi jellegű nyitott kérdés van a 2021-2027-es Partnerségi Megállapodás kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokon, illetve ezeken felül egy horizontális jellegű ügy is van, így alapesetben a megállapodás felé haladnak a tárgyalások és az év vége előtt akár még valamennyi pénzt át is utalhat Brüsszel a magyar kormánynak, ha sikerül minden vitás kérdést lezárni – rajzolódik ki az EU-Monitor brüsszeli információiból.
A V4-ek a 2021-2027-es fejlesztési ciklus operatív programjainak "jó részét" benyújtották az Európai Bizottságnak, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak és „ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön" – jelezte egy mai budapesti sajtótájékoztatón Gulyás Gergely. A V4-ek fejlesztési minisztereivel közösen tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ennek elfogadása azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, azaz kiírja a programokat, és majd a brüsszeli bevételek beérkezése után számol el a Bizottsággal.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Elkészültek 2021-2027-es uniós ciklushoz tartozó Operatív Programok tervei, ezeket jövő héten elfogadhatja a kormány, a két ünnep között közzé is fogjuk tenni és már január 4-től megjelennek pályázatok, illetve a 2021-es egész éves pályázati menetrend is – jelentette be egy péntek délutáni online tájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára jelezte, hogy a következő hetekben intenzív online és közterületi kampánnyal is készül a kormány az új uniós programokkal kapcsolatos társadalmi egyeztetés ösztönzésére és elsősorban január végéig várják a szakmai visszajelzéseket a hivatalos pályázati oldalon keresztül. A hivatalos pályázati oldalon közben már néhány konkrét pályázati tervezet egyeztetése is megjelent, ami szintén arra utal, hogy már a jövő év elejétől jönni fognak konkrét felhívások is.
A jövő év első negyedévében várhatóan megjelenteti a kormány az új EU-s ciklus forrásaiból az első pályázatokat, amelyek a kis- és középvállalkozásoknak, illetve a családoknak szólnak (például a napelemes pályázat), majd nyáron elfogadhatja az Európai Bizottság az új Operatív Programokat, ősszel pedig megérkezhetnek az első uniós előlegek Brüsszelből – jelentette be az új EU-pénzek kapcsán várható menetrendet és főbb kereteket egy mai sajtótájékoztatón Ágostházy Szabolcs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára jelezte, hogy mától elérhetővé teszik a 2021-2027-es uniós ciklus alap dokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, hogy elindítsanak egy várhatóan 3 hónapig tartó társadalmi egyeztetést, amely kapcsán nyitottak az észrevételre és amelyeket heti gyakorisággal terveznek majd megválaszolni.
Az utolsó szerződés június végén járt le.
Szerinte nem lesz megállapodás Japánnal.
Két hét után sikerülhet először emelkednie a forinttal szemben.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
